Rólam

Röviden rólam és kis családomról

Dunaújvárosban születtem, jelenleg Móron élek férjemmel és két kislányommal. Bár édesapám – hajóskapitány lévén – műszaki beállítottságú volt, mégis szépségesen tudott rajzolni. (Sajna ezt nekem nem sikerült örökölnöm, de nagyobbik lányom e téren mégiscsak kapott valamit) Édesanyám gyönyörűen hímez, köt és mostanság a gobelin szerelmese. Tehát az alapokat volt kitől megkapnom.  Aztán az élet végül úgy hozta, hogy szociális munkás végzettséget szereztem és jelenleg a gyámügy területén dolgozom. E mellett azonban már régóta úgy éreztem, hogy még mindig hiányzik valami az életemből, nem igazán ez az a szakma, ahol én ki tudnék teljesedni. ( Ettől függetlenül 18 éve ebben dolgozom.)

Minden kezdet nehéz

Egy délután, amíg a gyerekek aludtak, ráakadtam egy facebook oldalra, ahová a horgolmányaikat töltötték fel az alkotók és akkor… Megvilágosodtam! Ez az! Ez az, amit csinálni akarok! Az egyedüli problémát azonban az jelentette, hogy a horgolás művészete ezidáig valahogyan kimaradt az életemből.  Az alapokat megtanították ugyan a suliban, de azt valahogy mégiscsak kevésnek éreztem egy figura elkészítéséhez. Így hát nem volt mit tenni, segítségül hívtam Youtube barátom, és autodidakta módon tanultam meg horgolni. Ezután már csak az maradt hátra, hogy a leírásokat is megtanuljam értelmezni. Ekkor ugyanis a 2 rp nem sok mindent jelentett számomra. Az első figurákat a lányaimnak csináltam, akik nagyon aranyosan és rendesen viselkedtek és a férjemmel együtt nem vetették a szememre, hogy az első darabok még koránt sem úgy sikerültek, mint ahogyan én azokat fejben elterveztem. Biztattak, hogy szépek és jók! (A minap épp a kezembe akadt egy, a korai darabok közül és gondoltam is, hogy elrakom. Jó lesz arra, hogy mindig emlékeztessen, honnan is indultam.)

db egyedi figura

Két év alatt közel 400 figura esett le a tűimről, aprócska gazdájuk megelégedésére. És nekem ez a fontos! Ez, hogy látom, egy elkészült figurámnak mennyire is tud örülni újdonsült tulajdonosa.

Most már nem volt megállás

Munkám során belekóstoltam a póló fonal adta lehetőségekbe és mániámmá vált az ékszerkészítés is. Néha elgondolkodom, hogy azelőtt mégis mivel töltöttem el lyukas óráimat, mert manapság már nem telik el úgy nap, hogy ne horgolnék. Ez szinte már kényszer! Ha véletlenül leülök a tv elé, már veszem is kézbe az éppen aktuális darabot smile(Valószínűsítem, hogy a tv műsorok szereplőit csak hang alapján tudnám beazonosítani.) Viszont a mániám ragadós, a nagyobbik lányom már rágja a fülem, hogy őt mikor tanítom már meg horgolni. De hiszen én nem is tudoksmile

Köszönöm

Sokat köszönhetek a családomnak, főleg a férjemnek, aki elviseli, hogy a lakás mindenszegletében „valamire jó lesz” holmit tárolok, és hogy a kanapén fonal hegyeket tartok. Köszönöm neki, hogy akár éjszakás műszak után is képes velem tartani a vásárokba, na és persze köszönet illeti a nagyszülőket is, akik vigyázzák a csajaim, amíg mi vásározunk. Nem tudok elég hálás lenni  a rengeteg biztatásért, amit tőlük  kapok, biztosan tudom, hogy nélkülük nem menne. Így hát KÖSZÖNÖM!  És persze köszönöm a vásárlóknak, hiszen ez a lehető legjobb visszajelzés részemre.

Minden darab teljesen egyedi

Minden egyes figurámban benne vagyok én is, hiszen szívvel-lélekkel csinálom őket. Először leírás alapján készültek, aztán volt néhány, amit tovább gondoltam. Ma már saját tervezések, vagy kép alapján újra tervezett figurák hagyják el a tűim. Ebből kiindulva nem tudok két egyforma figurát készíteni és bevallom, nem is akarok, hiszen ettől egyedi. Hogy nincs belőle két egyforma darab, még ha én készítem sem. Soha nem a tucat gyártás volt a célom. Így hát kedves Látogató, ha megtetszik egy figura, gyorsan vidd el, mert pontosan ugyanolyat nem tudok készíteni, csak hasonlótsmile

Megosztom